A hamvasztás, és ezáltal a hamvasztásos temetés napjainkra szinte a legelterjedtebb temetési formává vált. Köszönhető ez azoknak a folyamatoknak, amik segítették és egyben előidézték a hamvasztási szolgáltatás, mint lehetőség elterjedését. Ilyenek például, hogy növekszik az üzemelő hamvasztó üzemek, vagyis krematóriumok száma Ausztria területén. Egyre több család dönt úgy, hogy az elhunyt hamvait hazaviszik otthonukba, vagy temetőn kívül helyezik el. Ennek lehetnek pénzügyi-, vagy meggyőződésből kifolyó okai is. Továbbá a családok szétesése is közrejátszik a folyamat egyre népszerűbb mivoltában, mert az eltemettető hozzátartozó nem akar, vagy anyagilag nem tud egy koporsós temetést rendezni halottjának. Az alábbiakban részletesen, mindenre kiterjedően ismertetjük, hogy miként is zajlik egy hamvasztás, mi is pontosan a hamvasztás menete és milyen folyamatok zajlanak le eközben, ezekre miért is van szükség.
Ki hamvasztható?
Az az elhunyt hamvasztható el, akinek a személyazonosságát egyértelműen be lehet azonosítani és a Halottvizsgálati Bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható. Kifejezetten tilos az ismeretlen holttest hamvasztása. Nem hamvasztható az elhunyt, ha a haláleset körülményeit hatósági eljárás vizsgálja és az eljáró szerv – általában a Rendőrség – nem ad rá engedélyt a holttest további vizsgálatának lehetősége miatt. Külföldi állampolgár holtteste sem hamvasztható, csakis az állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság engedélye birtokában, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Minden egyéb esetben osztrák állampolgár holtteste elhamvasztható.
Hol hamvasztható?
Röviden, bármelyik engedéllyel rendelkező, Ausztria területén található vagy külföldi hamvasztó üzemben. Elhunyt osztrák állampolgár holtteste külföldön is elhamvasztható.
Mikor hamvasztható?
Az elhunyt a Halottvizsgálati Bizonyítvány kitöltése és átadása után azonnal hamvasztható. Ez azt jelenti, hogy a halottvizsgálatot végző orvos döntése alapján akár azonnal – ha egyértelműen megállapítható a halálok és nincs idegenkezűségre utaló jel – vagy a kórboncolás elrendelése és annak elvégzése után, az elhunyt holtteste elszállítható a hamvasztó üzembe, és ott megtörténhet a hamvasztás. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.
Hamvasztó üzembe történő halottszállítás
Holttestet szállítani kizárólag a közegészségügyi és a járványügyi szabályokat és az alapvető kegyeleti feltételeket kielégítő, erre a célra kialakított járműben, koporsóban, hamvasztó koporsóban lehet.
Elhunyt azonosítása
A hamvasztó üzem adminisztrátor munkatársa a Halottvizsgálati Bizonyítvány alapján azonosítja az elhunytat. Ezt a műveletet különösen nagy gonddal és odafigyeléssel végzi el a halott átvevője, mivel az adatok esetleges eltérése esetén, az elhunyt átvételét és krematóriumba történő befogadását megtagadja a halottszállítást végzőtől. A dokumentum adatait összeveti az elhunyt két ellentétes végtagjára felhelyezett azonosító űrlappal – amiken ugyanazon adatoknak kell szerepelni - melyek tartalmazzák az elhunyt nevét, születési idejét, elhalálozásának helyét és idejét.
Ismeretlen holttest nem hamvasztható el!
A krematóriumba befogadott elhunyt egy egyedi azonosító sorszámot kap, amely végigkíséri az elhunyt útját a halotthamvasztóban. Ez az úgynevezett hamvasztási sorszám. A hamvasztási sorszám megtalálható egy éghetetlen anyagból készült azonosító lapkán, melyet az elhunyt mellé, a koporsó fejrészébe helyeznek el. A koporsó külső oldalán, szintén a fejrésznél, és a Halottvizsgálati Bizonyítvány bal felső sarkánál felragasztásra kerülnek az ugyanezen sorszámot tartalmazó matricák.
Az adatok egyezése esetén, az átvett halottat hamvasztásig hűteni kell. Az átadás-átvétel megtörténtét követően, az adminisztrátor másolatot készít a Halottvizsgálati Bizonyítványról, az eredeti példányt köteles visszajuttatni a hozzátartozó részére. Az elhunyt adatait, a hozzárendelt hamvasztási sorszám alapján rögzíti, az erre a célra szolgáló elektronikus nyilvántartó könyvben, majd az átvett dokumentumokat egy, az elhunyt nevére kiállított borítékban elhelyezi, melyet átad a hamvasztó mester részére. A hamvasztóüzemi adminisztrátor a hamvasztások határidejét figyelembe véve hamvasztási sorrendet készít, melytől a hamvasztó-mester nem térhet el. Az átvett elhunytat a hamvasztó-mester – aki ettől a pillanattól felelős az elhunytért - vagy a tetemhűtőbe helyezi el, vagy azonnal a hamvasztó kemencéhez szállítja.
Hamvasztáshoz szükséges dokumentáció
Az elhunyt személy holttestének hamvasztásához az alábbi dokumentumok megléte elengedhetetlen:
Halottvizsgálati Bizonyítvány: A halottvizsgálatot végző orvos jogosult kitölteni. Amennyiben további vizsgálatok szükségesek az elhalálozás kapcsán, a kórbonctani vizsgálatot követően a patológiai osztály szakorvosa, illetve hatósági boncolást követően az igazságügyi orvosszakértő tölti ki az ide vonatkozó pontokat. Fontos, hogy minden pontja megfelelően ki legyen töltve, aláírásokkal el legyen látva.
Hatósági engedély: Rendkívüli halál esetén szükséges. Amennyiben a Halottvizsgálati Bizonyítványban jelölve van a hatósági eljárás szükségessége, akkor a hamvasztás elengedhetetlen feltétele az eljáró hatóság engedélye, amelyben szerepelnie kell az eltemetés mellett, az elhamvasztás szónak is.
Konzuli hozzájárulás: Ausztriában elhunyt külföldi személy, vagy más országban elhunyt és Ausztriába szállított külföldi személy elhamvasztásához az elhunyt állampolgársága szerinti ország külképviseletének, ennek hiányában az utolsó lakhelye szerint illetékes hatóság engedélye szükséges, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Létezik olyan konzuli engedély, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a hozzátartozók engedélye elégséges, és a követség általánosságban hozzájárul a hamvasztáshoz.
Halotti anyakönyvi kivonat: Szükséges lehet az elhunyt állampolgárságának megállapításához, ha az elhunyt születési helye nem a mai Ausztria közigazgatási határain belül található.
Hamvasztási nyilatkozat: Az elhunyt eltemettetésére jogosult vagy kötelezett személy szándéknyilatkozatot tesz a holttest elhamvasztására; megnevezi, hogy a hamvak milyen urnabetétbe kerüljenek, s a hamvak rendeltetési helyét is rögzíti.
Hamvasztás folyamata
Az első hamvasztást megelőzően a kemencét fel kell fűteni. A 3-4 órát igénybe vevő felfűtési folyamatot a hamvasztó-mester indítja el. A számítógépes automata program a gázégők segítségével 700-900 Celsius fokra fűti fel a kemencét. Az elhunyt kemencébe történő bekezelése előtt minden esetben ellenőrizni kell, hogy van-e a kemence padozatán az előző hamvasztásból származó maradvány. Amennyiben az előző hamvasztásból még el nem hamvadt maradványokat lát a hamvasztó-mester, úgy azokat minden esetben a kokillába kikezeli. Ellenőrizni kell továbbá, hogy a kemence állapota megfelel a hamvasztási előírásoknak, vagyis a hőmérséklete nem kevesebb, mint 750 °C, és nem több, mint 900 °C. Ha a hamvasztó-mester mindent rendben talált, a hamvasztást meg lehet kezdeni.
A szükséges hőmérséklet elérésekor a hamvasztó-mester felhelyezi az elhunytat az úgynevezett bekezelő villára úgy, hogy a koporsó fejrésze mindig a kemence irányába mutat, és újból azonosítja az elhunytat. A koporsón feltüntetett hamvasztási sorszám, a koporsóban elhelyezett éghetetlen lapkán lévő hamvasztási sorszám, és a végtagcédulán szereplő adatoknak egyeznie kell a Halottvizsgálati Bizonyítványon szereplő adatokkal és az azon feltüntetett hamvasztási sorszámmal. A hamvasztási sorszámot a hamvasztó-mester rögzíti az adott hamvasztó kemence kezelőprogramjában. Ugyanezen sorszámot, a hozzá tartozó elhunyt nevét, születési idejét, a hamvasztás megkezdésének idejét, és az urnabetét típusát feljegyzi a kemence üzemnaplójába. A bekezelésnél tűz- és balesetvédelmi okok miatt, két hamvasztó-mesternek kell jelen lennie.
A bekezelő villa (azon eszköz, amely segítségével a koporsót a kemencébe helyezik) segítségével a koporsót a felnyílt ajtón keresztül betolják az égéstérbe és leengedik a kemence padlózatára, a villa részt kihúzzák, és a kemence ajtaja lezáródik. Az ajtó bezáródása után a hamvasztási folyamat automatikusan megkezdődik, és a behelyezett test hamvadni kezd. A számítógép programja érzékelők segítségével szabályozza az égéstérbe juttatandó levegő mennyiségét, a minél tökéletesebb – megközelítőleg 60 percet igénybe vevő - égési folyamat érdekében, valamint szabályozza a kemence belső hőmérsékletét, amely 1000-1100 Celsius fok lehet maximálisan. A hamvasztás akkor nevezhető tökéletesnek, ha valamennyi szerves anyag elhamvadt, és csak az izzó csontváz maradt vissza a hamvasztó kemence padozatán. A hamvasztás ideje alatt a hamvasztó-mester végig a kemence vezérlőasztalánál tartózkodik, a hamvasztás folyamatát kíséri figyelemmel, így az esetlegesen fellépő üzemzavart azonnal ki tudja küszöbölni.
A hamvasztási folyamat végén, a program visszahűti a kemencét 700-800 Celsius fokra, hogy meg lehessen kezdeni a kikezelést. Első lépésben a hamvasztó-mester felnyitja a hamvasztó kemence kikezelő ajtaját, megkeresi az éghetetlen lapkát és a megmaradt csontokat a kikezelő lapáttal áthúzza a kemence végében kialakított hűtőrészbe. Megközelítőleg 30 percig hűtik azokat, ezt követően egy rozsdamentes hőálló őrlőedénybe – úgynevezett kokillába - helyezik. Fontos szempont, hogy a padozatot a hamvaktól teljesen meg kell tisztítani, azon hamvak nem maradhatnak, addig ugyanis a következő hamvasztás nem indítható el!
Hamvak urnába helyezése
Az edényből kiveszik az azonosító lapkát, melyet azonnal az elhunyt nevére már kiállított urnabetétbe helyeznek. Az urnabetét fedelének belső oldalára és az urnabetét külső oldalára címkét helyeznek a hamvasztás megkezdése után, amely tartalmazza az üzem székhelye szerinti település nevét, az elhalt nevét, születési és halálozási dátumát, a hamvasztási sorszámot és az elhamvasztás időpontját. Az őrlőedényt a csontőrlő malomba helyezik és a csontokat hamuvá őrlik, amelyet belehelyeznek az előkészített urnabetétbe, majd ráforrasztják annak tetejét, így létrehozva a légmentes záródást. A keletkezett hamvakat a hamu űrtartalmával megegyező űrtartalmú urnabetétbe kell elhelyezni.